img_5704-x2-1024×683

Célkitűzések

 

Miért szerepel a korrupció elleni fellépés a képviselői munkám fókuszterületei között?

Már a magyar parlament képviselőjeként is szembeötlő volt számomra, hogy a tagállami kormányok mennyire minimális érdeklődést mutatnak az uniós támogatások felhasználását körülvevő korrupció megfékezése iránt, ugyanakkor igen intenzíven próbálják akadályozni, hogy maga az EU hatékonyan fellépjen a korrupciós jelenségek ellen. Számos üggyel bombáztam az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) a magyar kormánypárt holdudvarához kapcsolódó vállalkozások túlárazott uniós kapcsolatban, érdemi eredmény nélkül. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az európai intézményrendszer sem mentes a korrupciótól: a lobbizás szabályozatlan, a jogalkotási folyamatok sokszor átláthatatlanok, az uniós intézmények elszámoltathatósága minimális. Súlyosan hiányos a forgóajtó-jelenség szabályozása is (ami azt jelenti, hogy ugyanazok a szakemberek tűnnek fel hol a szabályozó hatóság, hol a szabályozni kívánt vállalatok színeiben), ami sürgetővé teszi az összeférhetetlenségi szabályok reformját.

Az Európai Bizottság 2014 februárjában nyilvánosságra hozott első antikorrupciós jelentése szerint [http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/policies/organized-crime-and-human-trafficking/corruption/docs/acr_2014_hu.pdf] az Európai Unió gazdasága hasonló nagyságrendű veszteséget szenved el a korrupció miatt, mint amekkora az Európai Unió egész költségvetése. Az Unió polgárai nem közömbösek ez iránt a veszteség iránt, és ez talán még inkább igaz a gazdasági válság nyomán mindenhol bekövetkezett, néhol csupán viszonylagos, máshol a legalapvetőbb közszolgáltatásokat és az állam szociális védelmi funkcióit is nagyon súlyosan érintő szűkösség éveiben. Az EU polgárainak kétharmada véli úgy, hogy a hazájában széles körben elterjedt a korrupció, és minden tizenkettedik uniós polgár állítja, hogy az utóbbi 12 hónap során legalább egyszer személyesen tanúja volt valamilyen korrupciónak.

A Bizottság antikorrupciós jelentésének érdemi fejezetei – egy általános, a közbeszerzésekhez kötődő korrupciós kockázatokról szóló fejezet mellett – a tagországokról szólnak. A jelentés megállapítja, hogy nincsenek közös minimális követelmények, amelyeknek minden tagország eleget tenne olyan fontos szabályozási területeken, mint az átláthatóság és az információszabadság, az összeférhetetlenségi szabályok, a közszférában érvényes integritási követelmények, a pártfinanszírozás és a korrupció büntetőjogi szankciói. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes tagországokban a korrupció révén szervezett bűnözői csoportok szereznek befolyást, vagy akár irányítást a közigazgatásban és a politikában.

Sokan értetlenül álltak azonban az előtt, hogy a jelentés semmit nem tartalmaz az Unió politikai intézményeihez kapcsolódó korrupciós és integritási problémákról. Az ezzel foglalkozó „hiányzó 29. fejezetet” a Transparency International EU-irodája készítette el nem sokkal a Bizottság jelentésének megjelenése után. Az EU Integrity Systems Report címet viselő jelentés fontos korrupciós kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyek részben a korábban már említett problémákból (az uniós jogalkotási eljárás egyes részeinek átláthatatlanságából, a lobbi-tevékenység átláthatóságának elégtelen szabályozásából és kikényszerítéséből, az összeférhetetlenség kérdésének hiányos kezeléséből), részben a bejelentők (whistleblowerek) védelmére szolgáló szabályozás hiányosságaiból adódnak. [http://www.transparencyinternational.eu/wp-content/uploads/2014/04/EU_Integrity_System_Report.pdf] A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió politikai intézmények integritásával összefüggő egyik legfontosabb intézményi kérdés az OLAF, azaz az Unió csalás elleni hivatalának politikai függetlensége, illetve a függetlenség hiánya, ami abból adódik, hogy az OLAF jelenleg a Bizottság egyik főigazgatóságaként működik.

A korrupció nemcsak egy gazdasági veszteséget okozó probléma, amit – mint a sok szakpolitikai kérdés egyikét – intézményi és jogalkotási megoldásokkal kezelnek valahogy a tagországok, illetve az Unió intézményrendszere és joganyaga. A korrupció, a korrupt gazdasági csoportok közigazgatási és politikai befolyása, a jogalkotás lobbiérdekek általi foglyul ejtése, és a piaci verseny politikai-gazdasági érdekkörök előnybe hozása érdekében történő torzítása olyan problémák, amelyek a demokrácia erkölcsi alapjait kezdik ki. Azokban az országokban, amelyeket a gazdasági válság a legsúlyosabban érintett, köztük Magyarországon, a liberális demokrácia alapintézményeibe vetett bizalom megrendülésének, a demokratikus alapértékek megkérdőjelezésének voltunk tanúi az utóbbi években, és vagyunk tanúi ma is. Amikor ezt megállapítjuk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a demokrácia erkölcsi megrendülését egy olyan illúzióvesztés készítette elő és tette lehetővé, aminek a korrupció volt az egyik legfontosabb motorja. A korrupció nem egyszerűen egy szakpolitikai kérdés a sok közül, hanem olyan kérdés, aminek a tétje a demokrácia minősége és hitelessége.

Ezért kezdeményezni fogom egy átfogó európai antikorrupciós stratégia kidolgozását, amely érint minden olyan szabályozási kérdést, amiben az Uniónak hatásköre van, és mindazokat az uniós politikai intézményrendszerrel kapcsolatos kérdéseket, amelyek a korrupciós kockázatok csökkentése szempontjából relevánsak. Ehhez kezdeményező szerepet kell vállalnom a saját frakciómon, a Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakción belül, és szükség lesz egy antikorrupciós frakcióközi munkacsoport létrehozására is. Az a célom, hogy az EU politikai napirendjének az egyik központi elemévé váljon az korrupció elleni fellépés – jelenleg ugyanis a támogatásokhoz kapcsolódó tagállami szintű, illetve a döntéshozatal befolyásolására irányuló intézményi korrupció az egyik legnagyobb támadási felület az euroszkeptikusok és a további integrációt támadó csoportok számára.

Ezen a honlapon az antikorrupciós tevékenységemről a terület témakörei szerinti bontásban számolok be. Ezekben a témákban igyekszem eredményt elérni:

Emellett ezen a honlapon szeretnék könnyen hozzáférhető áttekintést biztosítani az olvasók számára a hatályos uniós és hazai antikorrupciós jogszabályokról.

Szintén ezen a honlapon szeretnék biztonságos és informatív felületet kínálni a magyar adófizetőknek ahhoz, hogy az uniós támogatások odaítélésével és felhasználásával kapcsolatos korrupciós esetekre egzisztenciális kockázat nélkül felhívhassák a figyelmet, akár a birtokukban lévő dokumentummásolatok feltöltésével is. Az oldalon lévő “Bejelentés” fül alatt pedig a csalásokat lehet közvetve bejelenteni az OLAF számára. Ne maradjunk csendben, éljen mindenki bátran ezzel az eszközzel.

Végül, ezen az oldalon teszek eleget annak a vállalásomnak is, hogy minden olyan találkozómról beszámolok a nyilvánosságnak, ami valamilyen módon befolyásolhatja az Európai Parlament jogalkotási munkájában való részvételemet, illetve arról, ha a valamilyen szempontot vagy érdeket képviselő szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel, lobbistákkal, magánszemélyekkel folytatott konzultációimnak valami nyoma, következménye lesz bármely olyan jogalkotási dokumentumban, amelynek én leszek a jelentéstevője (rapporteur-je). A honlap tehát a további három tematikus egységgel egészül ki:

 

Közös érdekünk, hogy legyen tiszta Európában tiszta Magyarország!

This post is also available in: angol