RTR3KGDD

Leszámolhatnak az uniós pénzek eltüntetőivel

Ráférne-e az EU-ra egy kis korrupciómentesítés? Biztosan. Alkalmas-e a jelenlegi eszköztár a közpénzherdálás és a lenyúlás megakadályozására? Kevéssé. S kinek a dolga lenne mindezen változtatni? Most úgy fest a dolog, hogy akár még történhet is valami. Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnökként olyan helyzetben van, hogy kénytelen többfelé is gesztusokat tenni.

Ezekben az esetekben a nemzeti hatóságok is jellemzően érdektelenséget mutatnak, megoldás lehetne egy európai ügyészség felállítása

Ritkán fordul elő, hogy egy Twitter-üzenet indít el egy forradalmat, de most kicsiben éppen ilyesmi történt. Jávor Benedek alig néhány napos EP-képviselőként felírta az üzenőfalára, hogy „New Commission will create new regulation on transparency and lobbying. Juncker’s statement at Green Group hearing.” (Az új bizottság új átláthatósági és lobbiszabályozást készít. Juncker nyilatkozata az Európai Zöldpárt meghallgatásán.)

A hír végigzúdult a médián a nagy európai lapoktól a Magyar Nemzetig. Utóbbi inkább azt emelte ki, hogy a leendő elnök nem adott elég határozott választ az ezzel kapcsolatos kérdésekre, pedig a valóban forradalmi újdonság inkább az, hogy a jogszabály-kezdeményezési monopóliummal bíró Európai Bizottság nem zárkózik el a kérdéskör újraszabályozásától.

Jávor szerint a nyomás mindenképpen erős lesz, és nem csak a zöldek részéről, bár tény, hogy a zöldfrakciónak kiemelten fontos az antikorrupciós tematika. A közeljövőben a korrupció elleni küzdelmet és az európai döntéshozatal átláthatóságának növelését segíteni szándékozó intergroup (frakciókon átívelő munkacsoport) alakul a részvételükkel. A legtöbb képviselőjük, köztük – egyelőre egyedül a magyarok közül – az Együtt-PM brüsszeli újonca is csatlakozott a Transparency International kezdeményezéséhez (átláthatóság az uniós jogalkotásban, a korrupció kiszűrése az uniós finanszírozású projekteknél).

A képviselő lapunknak azt mondta: a korrupció az európai intézményekben és a mindennapok tapasztalatai szerint az EU-támogatások odaítélésénél, illetve felhasználásánál is jelen van, és ez egyáltalán nem csak kelet-európai probléma. A változáshoz teljesen át kellene alakítani az alig-alig létező uniós lobbiszabályokat, és radikális reformra fogni az antikorrupciós intézményrendszert.

Az egyes információk szerint legalább tíz magyar vonatkozású aktán (is) szendergő OLAF, az Európai Bizottság csalás elleni hivatala például a jelen formájában egyfajta „alvó ügyek osztálya”, ahelyett, hogy az unió szeme, füle és karma lenne. Mivel ezekben az esetekben a nemzeti hatóságok is jellemzően érdektelenséget mutatnak, megoldás lehetne egy európai ügyészség felállítása, amely kifejezetten az uniós forrásokkal kapcsolatos bűncselekményeket vizsgálja, és lehetővé teszi a gyanúsítottak elleni vádemelést a tagállamok bíróságain.

Keresni éppen lenne mit, hiszen az Európai Bizottság szerint évente félmilliárd euró tűnik el különféle korrupciós csatornákon az EU költségvetéséből. Jellemző ugyanakkor, hogy itthon a fideszes kormánytöbbség haladéktalanul a szubszidiaritás elvével ellentétesnek minősítette az európai ügyészség létrehozását (e szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni). – Amikor itthon a kormány központosít, magához vonva például a települési önkormányzatok hatásköreit, akkor sosem probléma a szubszidiaritás elvének sérelme – jegyezte meg Jávor Benedek.

Az EP-képviselő azt is megjegyezte: a V4 országok főügyészei májusban közös nyilatkozatban tiltakoztak az európai ügyészi hivatal felállítása ellen, mert nagyon fontosnak tartják, hogy a tervezett új intézmény „ne csökkentse a hazai büntetőeljárások hatékonyságát” (elfeledkezve arról, hogy az OLAF által nagy nehezen elindított vizsgálatok is jellemzően a nemzeti szakaszban szoktak elaludni).

A valóságban jelenleg az egyik legnagyobb támadási felület az EU ellen a támogatások körül burjánzó korrupció, és az egész integrációt szétfeszítheti, ha a legnagyobb befizetők tartósan azt látják, hogy mások következmények nélkül lenyúlják, illetve oligarcha-hizlalásra használják az európai állampolgárok adóbefizetéseit.

 

Hargitai Miklós

nol.hu

a cikk eredeti formájában elérhető itt.